A Gahwagi Nebil név nem megszokott megszólítás Magyarországon, így nem csoda, hogy jó néhányszor másképp hallják, ejtik, írják, a Tisza Volán Szegedtől négy évre szerződtetett, korábban az utánpótlás válogatott keretébe szintén meghívót kapó, mozgékony játékos nevét. Nebilt már nem lepik meg az ezzel együtt járó kérdéseket, de erről és gyakorlatilag bármiről lehet faggatni, mert nemcsak készségesen, hanem profi módon is válaszol.

Gyakran kérnek magyarázatot a neveddel kapcsolatban?

- Megszoktam már, hogy kapok ilyen jellegű kérdéseket. Voltam én már mindenfajta Nebil, ejtették már rengetegszer rosszul a nevemet, a helyes változat azonban a Gahwagi. Kiejtve pedig Gahwázsi, de a Gahwagi érthetőbb, könnyebb leírni és magyarosabb.

Viszont a hangzása egyáltalán nem magyaros.

- Nem, mert édesapám líbiai. Érettségi után került Magyarországra tanulni és Budapesten ismerkedtek meg édesanyámmal, aki egyébként szombathelyi. A fővárosban születtem, majd Szegedre költöztünk, ahol elkezdtem focizni 1997-ben.

Akkor Te is a magyar futballnak már számos kiváló labdarúgót nevelő szegedi edzők kezei közé kerültél.

- Igen, és nagyon sokat köszönhetek Dr. Buchholcz Gábornak, akinek jelentős szerepe van abban, hogy focista lettem. Nem, mintha nem erre a pályára készültem volna, hiszen kisgyerekkoromtól kezdve szinte csak a foci érdekelt, de kellett egy olyan edző, akitől az ember sokat tanulhat.

Mik az eddigi kilátásaid Diósgyőrben?

- Egy hete vagyok csak itt, de merem állítani, hogy jó lesz a csapat. Hozzánk, az öltözőbe is eljutnak azok a hírek, miszerint a Diósgyőr nem fog valami fényesen szerepelni az idén, de én azt mondom: be fogjuk bizonyítani, hogy igenis jó csapat vagyunk!

Melyik poszton érzed igazán otthon magad?

- Leggyakrabban a középpálya bal oldalán kaptam eddig szerepet, de az utóbbi időben egyre többször kerültem át a másik szélre. Ami hasznomra vált, hiszen eredetileg bal lábas vagyok, de így sokat fejlődött a jobb lábam. Nem tagadom, szeretek trükközni, cselezni, és sokat figyelem kedvenc játékosom, Cristiano Ronaldo játékát.

Fiatal korod ellenére elég határozottan beszélsz.

- Pedig nem gyakoroltam. A viccet félretéve erre a felvetésre azt tudom mondani, hogy én tényleg sokat várok a csapattól. Természetesen a pályán is szeretném bizonyítani, hogy nemcsak a levegőbe beszélek. Korábban volt egy lágyéksérülésem, ami hátráltatott a játékban, szerencsére most már csak az edzésekre és a meccsekre kell koncentrálnom. Tudom, sokat kell tennem azért, hogy megkapjam a lehetőséget, de én nagyon szeretnék bemutatkozni az NB I-ben, a Diósgyőr színeiben.

Gyarmaty Attila