- Hétfőn utaztatok ki Párizsba, hogy telt az út?

- Nagyon jól. Reggel még az utazás előtt úsztam egyet és utána mentem a reptérre. Ott voltak ismerőseim, ami nagyon jól esett. Emellett újságírók fogadtak még, szóval már ott megkezdődött az olimpia hangulata. Az utazás rész zökkenőmentesen ment. Egyébként pont azzal a Team Hungary-s géppel utaztunk, amit a világbajnokság előtt láttam és már akkor éreztem, hogy én erre a gépre még fel fogok szállni.

- Milyen volt a megérkezés és hogy tetszik az olimpiai falu?

- Minden simán ment. A reptérről busszal érkeztünk a faluba, amibe nagyon tetszik minden. Korábban kapott az olimpiai falu hideget-meleget mind szervezésben, mind étkezésben például, azonban én le vagyok nyűgözve. A szoba letisztult, amitől egy sportolónak nem is kell több, míg a magyar csapat szállása is jó helyen van.

- Hogy telt az első 24 óra Párizsban?

- Kedden elmentünk edzeni. Iskolázhattam Dancsházy-Nagy Tamással az aranyérmes párbajtőr csapat vezetőedzőjével. Nagyon jó érzés volt vele készülni. Voltunk emellett úszni is, ami a munkás részéhez tartozik. A faluban pedig körbesétáltunk és megnéztük a programlehetőségeket.

- Próbáltatok ki valamit?

- Igen, most például nemrég léghokiztam Ákossal (Kállai Ákos, Blanka edzője - a szerk.). Nagyon élveztük mindketten.

- A legendás csokis muffint megkóstoltad már?

- Még nem, de a többieknél már láttam. Viszont én is biztosan ki fogom próbálni, a kérdés csak az, hogy mikor.

- Kicsit sportszakmaibb részre evezve, csütörtökön a körvívással kezdel, hogy várod már?

 - Mindenki azt kérdezi tőlem, hogy izgulok-e már. Őszintén megvallva nem! (nevet - a szerk.) Egyelőre nem izgulok. Nem mondom, hogy később nem fogok, mert már érzem, hogy átjár az olimpia szelleme. Azzal, hogy megérkeztünk nem csak fizikálisan, hanem fejben is itt vagyok. Durva belegondolni, hogy hamarosan kezdődik a vívás, mert még mindig olyan távolinak érzem a versenyünket. Viszont a szerda estére kíváncsi leszek, hogy hogy fogok tudni elaludni.