Alexander Vallejo: Még többet szeretnénk

A mérkőzés előtt

- Vasárnap hazai pályán az FTC lesz az ellenfél, milyen emlékeket őrzöl róluk?
- Mindig nehéz meccset játszottunk ellenük, hiszen évek óta ők az egyik legjobb csapat - talán a legnagyobb költségvetéssel. A keretük tele van kiváló játékossal, és folyamatosan a nemzetközi kupákban szerepelnek. Szóval jó a csapatuk, de nekünk is jól mennek a dolgaink idén. Ha visszaemlékszünk, akkor többször is jó eredményt értünk el ellenük, és a legutóbbi mérkőzésen ugyan csak egy pontot szereztünk, de az első félidőben fantasztikus teljesítményt nyújtottunk. Ezért ma is a három pont megszerzésének céljával kell pályára lépnünk. Persze ezzel nem mondtam nagyot, mert ez nem csak a Ferencvárosra, hanem az összes csapatra igaz.

- Megütötte a fülem, hogy a sikerek közül a legutóbbi idegenbeli döntetlent emelted ki, nem pedig az előző bajnokságban született hazai győzelmet. Miért?
- Egy bajnokság hajrájában játszott meccs -, feltéve, hogy már eldőltek a lényeges kérdések - soha nem ugyanolyan, mint egy végsőkig kiélezett találkozó, amikor minden egyes pont számít. A legutóbbi egymás elleni találkozó pedig azért is kedves, mert idegenben mindig nehezebb, de megmutattuk, hogy minden csapat ellen eséllyel vesszük fel a küzdelmet. És nagy örömet okoztunk a minket mindenhová nagy létszámban elkísérő szurkolóink számára is.

- Mennyire könnyíti meg a feladatod, hogy mostanában két box-to-box középpályás szerepel előtted?
- Ennél is nagyobb különbség, hogy az új vezetőedző (Valdas Dambrauskas - a szerk.) a szépen felépített támadásokra építi a taktikát - és ezzel nem azt mondom, hogy jobban játszunk, hanem csak a különbséget akarom kiemelni, mert a korábbi gyors támadásokra épülő taktikával is értünk el sikereket, miként az új stábbal is gyűjtjük a pontokat -, ennek köszönhetően én is sokkal többször érek labdába. Persze az is egyértelmű, hogy ez nagyobb kockázatot rejt magában, hiszen mint tudjuk, a labdarúgásban mindig előfordul a hiba, ami a saját kapunk előterében sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a félpályánál.
A kérdésre válaszolva, Christ és Holdi (Christ Tiéhi és Holdampf Gergő - a szerk.) bírja erővel a két tizenhatos közti fel-alá szaladgálást, így több szabad labdát tudunk összegyűjteni, és nekem kevesebb alkalommal kell egy az egy ellen védekeznem.

- Ha már az előbb szóba hoztad a szurkolókat. Vasárnap megtelnek a lelátók, nagy lesz a nyomás a csapatokon. A mentális tényezőknek vagy a taktikának lesz inkább döntő szerepe ilyen körülmények között?
- Minden mérkőzésen fontos szerepet játszik a taktika, a mentális képességek és a technikai tudás is. Véleményem szerint mindig fejben dőlnek el a mérkőzések, persze a másik két tényezőt sem szeretném elhanyagolni, mert azok nélkül sem lehet nyerni. Egy Ferencvároshoz hasonló csapat ellen csak úgy lehet eredményt elérni, ha kihagyás nélkül és tökéletesen koncentrálva, a lehető legkevesebbre szorítjuk a hibák számát, mert ellenkező esetben lecsapnak rá.
Ezzel együtt természetesen szükség van a jó taktikára, stabilan kell védekezni, ugyanakkor nem szabad feladni a támadás lehetőségét sem, egyszóval bátran kell játszani, mert csak így van esélyünk egy jó eredmény elérésére.
A szurkolók leginkább akkor tudnak segíteni, amikor két hasonló képességű csapat találkozik, vagy amikor ki-ki meccs kerekedik egy találkozóból. A fociban néha apróságok döntenek, és ilyenkor a lelátóról áradó energia pótolhatja a hiányzó másodperceket, centimétereket. Már elég régóta játszom Diósgyőrben ahhoz, hogy pontosan tudjam, a szurkolóink tisztában vannak ennek a jelentőségével. Sokat kaptunk már tőlük a jó és a rossz periódusokban, és sokat is adtunk, de még többet szeretnénk.
A kiesési zónától tisztes távolságra vagyunk, és ugyan tavasszal eltávolodtunk a dobogótól, de még mindig hátra van kilenc mérkőzés a bajnokságból. Tudjuk, hogy a klub hivatalosan megfogalmazott célja a mezőny első felében végezni, de mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy nemzetközi kupát érő helyen zárjunk. Bízom benne, hogy sikerül, de ha nem, akkor is szeretnénk nyugodt lelkiismerettel nézni a tükörbe, mert mindent megtettünk érte.
Ezen az úton tudjuk megtenni az első lépést ma.

A mérkőzés után

- Egymás után másodszor is döntetlent játszott a DVTK, mennyire vagy elégedett az eredménnyel?
- Sajnálom, hogy nem tudtuk megszerezni mind a három pontot, mert a közönségünk mindenképpen megérdemelte volna, ezen a mérkőzésen teremtették a legjobb hangulatot, mióta a Diósgyőr játékosa vagyok.
Amikor nekiállunk a mérkőzés elemzésének, akkor nem szabad elfelejteni, hogy egy bő órát emberelőnyben játszottunk. Ennek megfelelően többször eljutottunk az ellenfél 16-osának az előterébe, viszont még mindig nem találtuk el elégszer a kaput. A meccs után az öltözőben mindenki dühös volt, mert egy nyerhető mérkőzés csúszott ki a kezünk közül. Ezzel együtt úgy érzem, jó úton indultunk el, meccsről meccsre javulunk, ezért optimistán tekintek a debreceni találkozó elé is.

- A középpályán ezúttal annyi változtatás történt, hogy Christ Tiéhi helyett egy támadóbb szellemű labdarúgó, Skribek Alen kapott szerepet. Személy szerint neked mennyire érintette a feladatod az a tény, hogy eggyel több diósgyőri játékos volt a pályán?
- Az én dolgom is megkönnyítette, hogy az ellenfél nem támadott le, hanem visszahúzódva védte a kapuját. Arra persze nem számítottunk, hogy büntetőhöz jutnak, az esetet nem is szeretném kommentálni, inkább csak annyit mondok, hogy nagyon jól jött nekik, mert lélegzetvételhez jutottak. Nekünk viszont megsokszorozta az erőnket, mentünk előre, kerestük az üres területeket, és helyzetet, sőt ziccert is kialakítottunk. A mérkőzést az is befolyásolta, hogy viszonylag gyorsan, még a szünet előtt tudtunk egyenlíteni. Bízom benne, hogy ez a találkozó önbizalmat ad nekünk, mert hinnünk kell abban, hogy bárkit le tudunk győzni.

- Csak amióta Valdas Dambrauskas a DVTK vezetőedzője, azóta legyőzte az éllovas PAFC csapatát, és döntetlent játszott a második helyen álló FTC-vel, így a viccbeli Móricka joggal gondolhatja, hogy nem lehet gond a kiesés elkerüléséért küzdő DVSC legyőzése.
- Ebben a bajnokságban mindkétszer legyőztük a debrecenieket, de ez nem jelent automatikus sikert a harmadik találkozón is. Ők más célokért küzdenek, mint mi, de nekünk is nagy szükségünk van a három pontra. Tudom, hogy a szurkolók nagyon várják ezt a találkozót, biztosan nagy csata vár ránk, ahol mindent megteszünk a győzelemért, mert nem tettünk le az álmaink eléréséről.