- Kikkel foglalkozol?
- Az U12-től (ezt közösen Szőke Barnabással) egészen az NB III.-as csapat kapusaival foglalkozom. A kapusnevelés a mezőnyjátékosok képzéséhez hasonlóan egy folyamat. A legfontosabb, hogy rendelkezzen a megfelelő technikával, labdabiztossággal a fiatal, legyen ruganyos, jó reflexű, bátor, elhivatott és csak ezt követi a megfelelő erőnlét, amire úgyszintén fel kell készíteni őket.

- Miben nyilvánul meg egy kapusnál, hogy van-e erőnléte?
- A kapus sem csak egy helyben álldogál a 90 perc alatt és hatalmas pszichikai nyomás nehezedik rá a folyamatos koncentráció miatt. Játékoskoromban velem előfordult, hogy 3 kilót fogytam egy mérkőzés alatt a megterhelés miatt, természetesen ez nem mindenkinél fordul elő törvényszerűen, hisz mindez nagyban függ az egyén alkati adottságaitól is.

Kiss József (Fotó: Homovics András)

- Miből áll egy utánpótlás kapusedzés?
- Fiatalokkal másabb, mint felnőttekkel foglalkozni, hiszen itt még nem a versenyeztetésen, hanem a képzésen van a fő hangsúly. Az évek során kialakítottam egy heti programot, amiben hétfőn főként koordinációs gyakorlatok szerepelnek, kedden erőnléti edzést tartok, szerdán és csütörtökön a technikai elemeket sulykoljuk, pénteken a hétvégi bajnokira ráhangolódásként mérkőzés-szituációk szerepelnek a programban. A napi munka pedig úgy néz ki, hogy velem melegítenek be, utána következik az előbb említett rendben a közös munka, az edzés harmadik részében pedig csatlakoznak a csapattársaikhoz. Ezen kívül 6 kapus részt vesz a tehetséggondozó program délelőtti edzésein is, ahol a lábbal való játék is kiemelt hangsúlyt kap a kapusfortélyok mellett.

- Mivel több csapat edz párhuzamosan, ugyanazon a gyakorláson több korosztály kapusai is dolgoznak a kezed alatt. Nem okoz problémát, hogy különböző korú, különböző szinten álló játékost kell tanítani?
- Az a kapus, aki fiatal kora óta Diósgyőrben nevelkedik, 14-15 éves korára eljut oda, hogy ugyanazokat a gyakorlatokat végzi, mint az első csapat kapusai, de természetesen nem lehet őket úgy terhelni, mint egy felnőttet. Ezért vannak hátrányban, akik “idősebb” korukban kerültek Diósgyőrbe és korábban nem volt kapusedzőjük. Több ösztönös tehetség van köztük, de őket külön kell tanítani és mindenkire vonatkozik, hogy legfontosabb az állandó hibajavítás.

- Miről ismerszik meg egy jó utánpótlás-kapus, mi kell ahhoz, hogy valaki bizakodhasson egy felnőtt pályafutásban?
- Legfontosabbak a mentális képességek, azok közül is leginkább az, hogy képes legyen folyamatosan tanulni, fejlődni. Persze szükség van a meg nem tanulható tehetségre, továbbá győzni akarásra, jó reflexekre, ruganyosságra, és mint azt már korábban is említettem a bátorság és az elhivatottság illetve a fanatizmus sem hiányozhat. Az sem árt, ha magas a fiatal, mert hosszan lehet sorolni az átlagos magasságú, de nem átlagos képességű kapusokat a múltból -, hogy ne menjek messzire, elég csak Veréb György nevét említenem -, manapság viszont az a tendencia, hogy a 190 centiméternél alacsonyabb kapus szabályt erősítő kivétel.

- A DVTK utánpótlásából mutatkozott be az NB I.-ben Giák Tamás és Rakaczki Bence, hogy csak az utóbbi időszakot nézzük. Hogy áll most a helyzet?
- Hál’Istennek, most is több tehetséges kapussal dolgozom együtt, akik közül 3-4 játékosról merem azt mondani, hogy ha töretlen marad a fejlődésük, kitartásuk, akkor elérhetik az NB I.-et is.