 |
| Mahalek Marcell |
- Hogyan kerültél kapcsolatba a labdarúgással?
- A Miskolci Sportiskolában kezdtem el focizni, ott ismerkedtem meg a játék alapjaival. Onnan Diósgyőrbe igazoltam, majd Budapestre a Honvéd Akadémiájába vezetett az utam. Fél évvel ezelőtt kerültem vissza a piros-fehér klubhoz kölcsönbe. Úgy gondolom remek szakemberekkel dolgozhattam együtt, akik közül az első edzőm a keresztapám, Varsányi Zsolt volt. De megfordultam Füstös József, Balajti Zsolt és Kiser László keze alatt is. Ebben az évben Kriston István a mesterem az U19-es csapatnál.
- Melyik poszton vettnek be téged az edzőid?
- A védelemben bárhol bevethető vagyok, de egy sorral előrébb, a védekező középpályás feladatát is el tudom látni. Azonban legtöbbször belső védő vagyok, néha viszont jobbszélsőként játszok.
- Azok a szurkolók, akik kilátogatnak a felnőtt csapat edzéseire már láthattak téged Fernandoékkal készülni.
- A DVTK U19-es csapatának vagyok a játékosa. Velük edzek, illetve lépek pályára bajnoki mérkőzéseken is. Azonban majd egy hónapja lehetőséget kaptam arra, hogy heti két-három alkalommal a felnőtt csapattal edzhessek. Úgy gondolom, hogy ez nagyon hasznos a számomra, és jól szolgálja a fejlődésemet. A szerda délelőtti és a délutáni foglalkozást is a nagyokkal csináltam, s ha minden jól megy, akkor az egész héten velük maradhatok.
- Miben másabb egy utánpótlás-edzés, mint az OTP Bank Ligába szereplő együttesé?
- Az az igazság, hogy az első csapat tele van jó játékosokkal - elég, ha csak Kádár Tamás vagy Rudolf Gergely nevét említem. Sokkal gyorsabbak, dinamikusabbak, keményebbek a foglalkozások, a srácok technikailag jóval képzettebbek, mint én. Ott érzem igazán, hogy van még hova fejlődnöm. Az biztos, hogy mindenképpen pozitív dolog, hogy Szentes Lázár csapatával edzhetek. Nagyon remélem, hogy ezek a tréningek csupán az első lépések a karrieremben, és minél tovább a Diósgyőr játékosa lehetek.
